Egymástól tanulunk - 2010
A rendkívüli időjárási viszonyok sem tántorították el a konferencia résztvevőit - pedig az ország közlekedése csaknem megbénult január 30-án.
Az ELTE TTK érületében rendíthetetlenül gyülekeztek, és a legcudarabb közlekedési helyzet ellenére is megérkeztek azok a kutató tanárok, akiknek feltett szándéka volt: egymástól tanulni.
Miért fontos az „Egymástól tanulunk” konferencia—kérdezik azok, akik még nem voltak ilyen KUTOSZ-rendezvényen.
Kétségtelen, hogy igazuk van: vannak konferenciák, ahol minden előadás egy diszciplína kérdéseit boncolgatja. Vannak, ahol az előadások egységesebbek, az előadók fegyelmezettebben betartják az időkorlátokat, a témák mind a tudomány legfrissebb trendjeihez igazodnak. Mindez igaz. Ugyanakkor a személyes találkozás varázsán túl—ami azért fontos: mi, „sorstársak”, kíváncsiak vagyunk egymásra, érdeklődünk a másik sikerei iránt, osztozunk kudarcai, napi szélmalomharcai miatti bosszúságában—tehát egymás erősítésén túl ennek a tanulásnak külön élménye van. Hiszen mikor adatik meg a katedrán állónak, hogy újra padba ülhessen? Mikor foglalkozhat az irodalmár kémiával és a fizikus történelemmel? Mikor veheti észre a földrajztanár, hogy a nyelvtanóra módszerei saját gyakorlatába átemelhetők? Mikor kérdezhet a biológus „büntetlenül” a műszaki tanártól vagy a filozófustól? Mikor vehetjük észre, hogy egy másik terület kutatásmódszertana a sajátunkhoz éppúgy illeszthető? Mikor kapunk ötleteket—csak úgy, szívességből? És: mikor hallgatnak meg bennünket—csak mert kíváncsiak ránk?
Lehet, hogy a témák nagyon különböznek, lehet, hogy közvetlen hasznot ne hajt a részvétel, mégis: egymástól tanulni felemelő, egymástól tanulni fontos és jó! Köszönjük a színvonalas előadásokat és a kérdéseket!
A konferencia első részében rendkívül izgalmas előadásokat hallottunk a műveltségtartalom filozófiai, pedagógiai, oktatáspolitikai megközelítéseiről. Megtudhattuk, hogyan oldható fel a posztmodern-modern ellentét, mit értenek a tanárok és diákok műveltség alatt, működik-e külföldön az iskolák közötti átjárhatóság, valamint hogy milyennek képzelik az egyes szereplők a jó iskolát. Láttunk példákat az oktatás-nevelés holisztikus megközelítésére is, továbbá megismerkedhettünk egy több tantárgyra adaptálható eredeti módszerrel, ami segítséget nyújthat abban, hogy a diákok, a különféle órákon tanult diszciplínái, lehetőség szerint egységes egészt alkossanak a tanuló fejében.
A második szekcióban innovatív tanulási programokról, módszerektől hallottunk, megtudhattuk, mi jellemző az sms-nyelvre , milyen a jó projekt, milyen lehetőségei vannak a reál és humán szakos kollégáknak vagy hogy hogyan kutatható az egészségműveltség, az oktatás eredményessége.Egy új tagtársunk kutatása alapján megismerkedhettünk egy nemzetközileg is elismert, sokoldalú nyelvész életútjával,továbbá azzal, hogyan vonja be a kutatásba tanítványait.. Egy másik kolléga összegezte sok évtizedes Diákkör vezetői munkásságát, melynek során különböző, hasznos technikai újdonságot állított elő tanítványaival.
