Az RSP kompetencia keretrendszere az UNECE modell gyakorlati átdolgozása, amely a fenntartható fejlődésre nevelés nevelői kompetenciáit írja le. Az UNECE modellt 2011-ben az UNECE Környezetpolitikai Tanácsa adta ki (www.unece.org).
Az RSP modell 12 kompetenciát foglal magában, amelyeket az alábbiakban írunk le. Ezek úgynevezett nevelői kompetenciák, vagyis azoknak a pedagógusoknak (és környezeti nevelőknek) a munkájának értékelését segítik, akik hozzá kívánnak járulni a fenntartható fejlődésre neveléshez.
Az egyes kompetenciák egymást kiegészítve és gazdagítva jelennek meg egy-egy nevelő kompetenciakészletében. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy festő a palettájáról válogatva kikeveri a színeket, a npedagógusok "színvilága" (kompetenciáik erősségei és gazdagsága) egyénileg és az alkalmazni kívánt tanulási környezettől, valamint elsősorban a tanulók igényeitól és szükségleteitől függően is eltérő lehet. Ahhoz, azonban, hogy a pedagógusok alkotó módon és tudatosan alkalmazzák a fenntarthatóságra nevelés kompetenciáikat, minden egyes elemet folyamatosan gazdagítaniuk kell: folyamatosan több színt tartva palettájukon.
Az RSP kompetencia modell
A kompetencia keretrendszer elemei:
A kompetencia keretrendszer egyes elemei:
Holisztikus gondolkodás
1. Rendszerek
A nevelő segíti növendékeit, hogy a világot mint kapcsolatok által átszőtt egészet értsék meg, ezért keressék a társadalmi és természeti világok kapcsolódásait, és gondolkodjanak a cselekvéseink következményeiről.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
1.1 Megértse és alkalmazza a fenntarthatóság alapelveit.
1.2 Megértse a komplex rendszerek (élő környezet, emberi közösségek és gazdasági rendszerek) alapvető jellemzőit, ideértve az olyan fogalmakat, mint a nem-lineáris, a kölcsönhatások, az önszerveződés és az emergens vonások.
1.3 A rendszerek különböző szintjeit és aspektusait használják, váltsanak analitikus és holisztikus nézőpontok között, különböző megközelítésmódokat és gondolatmeneteket alkalmazva, például integratív szemlélet, gondolati láncok, körkörös gondolkodás.
2. Figyelem
A nevelő felhívja növendékei figyelmét a jelen társadalmunk alapvetően fenntarthatatlan folyamataira és fejlődési módjaira, és megerősíti a sürgős változás szükségességét.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
2.1 Megvitassák a természetes és ember által létrehozott rendszerek határait és rezilienciáját, és olyan szerkezeti hibákat írjanak le az ember alkotta rendszerekben, amelyek meghaladják a határértékeket és fenntarthatatlanságot eredményeznek.
2.2 Felismerjék a sürgős szükségességét annak, hogy az ember alkotta rendszerekben változást hozzanak létre, a fenti szerkezeti hibák kijavítása érdekében.
2.3 Felismerjék a lehetőségeket arra, hogy a fenntarthatóság felé mutató változásokhoz hozzájáruljanak.
3. Transzdiszciplinaritás
A nevelő saját szakterületén, értékrendszerén, látásmódján és szerepein belül és azon kívül is képes együttműködve dolgozni, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
3.1 Felismerjék és kifejezzék saját értékeiket és nézőpontjaikat, illetve ezek erősségeit és gyengeségeit adott kontextusban.
3.2 Multi-, inter- és transzdiszciplináris kontextusokban együttműködjenek.
3.3 Interkulturális és intergenerációs kontextusokban együttműködjenek.
4. Értékelés
A nevelő kritikusan értékeli a megállapítások, források, modellek és elméletek jelentőségét és megbízhatóságát, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
4.1 Kritikusan reflektáljanak a problémák kereteire és ne csak a megoldásaikra.
4.2 Különbséget tegyenek tények, megállapítások és vélemények között, beleértve sajátjaikat is.
4.3 A modelleket és elméleteket körültekintően alkalmazzák, megfontolva azok korlátait és bizonytalanságait.
Változás elképzelése
5. Jövőkép
A nevelő segíti növendékeit, hogy alternatív lehetőségeket fedezzenek fel a jövőről, és arra használják ezeket, hogy a viselkedésünk esetleges változásairól gondolkodjanak.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
5.1 Több lehetséges és elképzelhető jövőről és ezek fenntarthatósági aspektusairól gondolkodjanak; a közeli és távoli jövőre fókuszálva, rugalmasan mozogva a rövidtávú és hosszútávú célok és kilátások között.
5.2 Felismerjék a múlt, jelen, a közeli és távoli jövő világképeinek, fejlődéseinek és cselekedeteinek viszonyát és lehetséges evolúcióját.
5.3 Kreatívan és kritikusan gondolkodjanak a lehetséges jövőkről, megosztva és megvitatva ötleteiket, világképüket és lehetséges evolúciójukat.
6. Empátia
A nevelő tudatában van a tanulás folyamatának érzelmi hatásaival, fejleszti növendékei tudatosságát önmagukkal és másokkal kapcsolatban.
Tanulási célok
A nevelő…
6.1 Figyel saját és mások érzéseire; megérti és alkalmazza a félelemmel, a konfliktusokkal vagy a csüggedéssel kapcsolatos megküzdési stratégiákat, különbséget téve a megalapozatlan remény és a valós forrásokból táplálkozó remény között.
6.2 Segíti növendékeit, hogy felismerjék az emberi faj szükségleteit és fajon belüli és azon kívüli kapcsolatrendszerét.
6.3 Fejleszti saját és mások megküzdési stratégiáit és reziliencia forrásait.
7. Innováció
A nevelő, ahol csak lehetséges, rugalmas és kreatív megközelítésmódjával a való élet kontextusait alkalmazza, és bátorítja növendékei kreativitását.
Tanulási célok
A nevelő…
7.1 Kreatív és innovatív technikákat alkalmaz a fenntarthatóság témainak tanításában, a tanulási folyamatot valós vagy szimulált kontextusokba helyezve.
7.2 A helyi és globális természeti, társadalmi és épített környezetet, beleértve a saját intézményét is, a tanulás kontextusaként és forrásaként használja.
8. Felelősség
A nevelő cselekedetei átláthatók, elismeri személyes felelősségét a munkájában, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
8.1 Elemezzék és azonosítsák saját cselekedeteik következményeit és hatásait a jelenben és a jövőben.
8.2 Elfogadják a személyes felelősséget és elszámoltathatóságot mások felé, és átláthatóan cselekedve, megfelelő módon számoljanak be másoknak.
8.3 Kritikusan reflektáljanak gyakorlatukra.
Átalakulás elérése
9. Részvétel
A nevelő hozzájárul a fenntartható fejlődést segítő rendszerszintű változásokhoz, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő…
9.1 A nevelési-oktatási rendszerek és fenntarthatatlan nevelési-oktatási gyakorlatok átalakulását célzó cselekedeteket javasol és segít.
9.2 Olyan nevelési-oktatási célokat, módszereket és tartalmakat fejleszt és alkalmaz, amelyek fejlesztik a tanulók képességét arra, hogy felismerjék lehetséges hozzájárulásukat a fenntartható fejlődéshez szükséges társadalmi átalakulások felé.
10. Elköteleződés
A nevelő felelősségteljesen dolgozik másokkal együtt, személyes hiteik és értékeik felismerésével, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő…
10.1 A tanulási folyamat segítője és résztvevője.
10.2 Pozitív kapcsolatokat és bizalmat épít ki növendékeivel és másokkal.
11. Cselekvés
A nevelő proaktív, megfontolt és rendszeres módon cselekszik, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő…
11.1 A tanulókat helyezi a nevelési-oktatási folyamat középpontjába, támogatva őket az új kihívások leküzdésében, és építve tapasztalataikra és visszajelzéseikre.
11.2 Tanulóközpontú megközelítésmódot alkalmazva demokratikus folyamatokba vonja be növendékeit.
11.3 Képessé teszi növendékeit, hogy saját tanulási folyamatuk gazdái legyenek.
12. Döntésképesség
A nevelő még bizonytalan helyzetekben is körültekintően és megfelelően viselkedik, és fejleszti növendékeit, hogy ugyanezt tehessék.
Tanulási célok
A nevelő segíti növendékeit, hogy...
12.1 Információt gyűjtsenek és fontolóra vegyék a különböző lehetőségeket, miközben nyitottak maradnak az alternatívákra.
12.2 Még dilemmák, bizonytalanságok, ellentmondások és összetett problémák esetén is döntéseket hozzanak, tudatában annak, hogy a döntés halogatása és a cselekvés hiánya is döntés.
12.3 Megfelelően viselkedjenek, még előreláthatatlan események esetén is.
Kompetencia szintek
Az értékelés és az önértékelés a nevelő számára lehetőséget nyújt arra, hogy alátámassza a kompetenciák valamely, az alábbi táblázatban összefoglalt szinten való elérését.
1. szint
Ezen a szinten képes a gyakorlatba ültetni mindazt, amit motivált, önirányító szakemberként megtanult. A szokásos feladatainak elvégzése közben gazdagodik személyes szakértelme az ezekkel a kompetenciákkal kapcsolatban tanultakkal.
2. szint
Ezen a szinten szélesebb kontextusba helyezi munkáját, értékeli saját teljesítményét, kritikusan dolgozik és együttműködik másokkal. Komplex módon kombinál témákat, munkaformákat, embereket illetve kultúrákat.
Például:
- saját szakterületén túl
- különböző kultúrák, értékrendszerek és hagyományok figyelembevételével
- a szokásos elvárásokon és a szerepével kapcsolatos módszereken túlmutatóan, illetve rugalmasan váltogatva szerepeket, például mások menedzselésében.
3. szint
Ezen a szinten folyamatosan azon dolgozik, hogy fejlessze azt a munkát, amelyhez hozzájárul és amelyben környezetén belül mások számára az innováció forrásává válik. Innovatív vetületei lesznek munkájának,
például a következők szerint:
- célrendszerében
- módszereiben
- hatásaiban
- ezen hatások időbeli és térbeli vonatkozásaiban
- a munka mögöttes víziójában
- a munkakörnyezeten belüli és azon kívüli kapcsolataiban, például a társadalom mint egész szempontjából.
Ezek az innovációk megfigyelhetők szakmai tevékenységében és annak eredményeiben.
Ahhoz, hogy egy adott szintet elérjen, a nevelőnek bizonyítania kell, hogy a 12-ből legalább 9 kompetenciával azon a szinten rendelkezik, valamint azt, hogy a maradék három kompetencia területen is eléri az 1. szintet. Mindezeket függetlenül kell értékelni.
Javasoljuk az alábbi értékelő táblázat alkalmazását:
A modellt a megfelelő nemzeti követelményrendszer vagy a különböző helyzetekre, például a régió sajátságaira vagy az oktatás formáira (formális, informális vagy nemformális), szintjeire vagy az értékelő szervezetre vonatkozó más minőségi indikátorok mentén át lehet dolgozni.
Például:
- Az értékeléshez alkalmazhatók olyan eszközök, mint a START (Situation; Task; Action; Reflection; Transfer - Helyzet, feladat, Cselekvés, Reflexió, Transzfer): a növendék / nevelő elmagyarázza a helyzetet, amelyben valamit tettek, vázolja a jelenlegi feladatot, a különböző cselekvéseket, amelyek megtörténtek, reflektál ezekre és elmagyarázza, hogyan eredményeznek ezek a tanulásban előrelépést. A növendék / nevelő mindezeket bármilyen írásos, szóbeli, videó vagy más, az értékelő számára elfogadható bizonyítékok alapján teszi. Az eljárás egynél több tanulási célt is megenged egy bizonyíték esetére. Az ilyen folyamat általános gyakorlat a felsőoktatási környezetben.
- Az előrehaladás a tanulási célok további bontásával is értékelhető, például a KISA (Knowledge; Insight; Skills; Attitude – Tudás, Betekintés, Képességek, Attitűd) módszerrel, amelyet arra használnak, hogy a kompetenciát konkrét és megfigyelhető viselkedésként fejezzék ki. Ez az eljárás gyakoribb a szakképzésben.